A Magyar Tudományos Akadémia Székház
A Lánchíd pesti hídfőjénél található Széchenyi tér impozáns palotája háromhomlokzatos, kétemeletes, neoreneszánsz épület.
Homlokzatának karaktere neoreneszánsz, de még markánsabban megmutatkoznak ezek a sajátos építészeti jegyek az épület előcsarnokában, lépcsőházában.
Dísztermének freskóit Lotz Károly készítette.
Harmadik emeletén az Akadémia képcsarnokának kiállítása látogatható. Friedrich August Stüler porosz építész díjnyertes pályázata alapján épült 1862-65 között.
Az MTA Titkársága
Hanzély-ház
A Magyar Tudományos Akadémia irodaháza.
Kétemeletes klasszicista sarokház.
1821-ben, Pollack Mihály tervei szerint épült.Kazettás mennyezetű kapualja és öntöttvas árkádos udvara van. A Légrády testvérek 1870-ben, Zitterbarth Mátyással nyomdává alakíttatták át.
Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága működik benne.
Az MTA Kutatóháza
A Kutatóház 1974 decemberében került átadásra.
A konstruktivista épület 9681 négyzetméter hasznos területtel rendelkezik. Férőhelyek száma: 398 Jelenleg, mintegy 300 fő használja az épületet.
Az udvarán 50 gépkocsi parkolására van lehetőség. A csarnok épület II. emeletén lévő Tanácsterem oktatások, előadások céljára igénybe vehető.
MTA Könyvtár és Információs Központ
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény a szükséges rendező és feldolgozó munka után 1844-ben, a mai Petőfi Sándor utca 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban nyitotta meg kapuit az Akadémia tagjai és más tudósok számára.
A szabadságharc bukását követő időszakban a Könyvtár nehéz körülmények között működött. Az intézmény életében döntő fordulatot jelentett az Akadémia új székházának átadása 1865-ben, amikor a Könyvtár az August Stüler tervei alapján készült palotában nyert méltó és korszerű elhelyezést, így lehetővé vált, hogy 1867-ben az alapító szándékának megfelelően "a haza összes polgárainak használatára" megnyílhasson.
A könyvtári gyűjtemény az évtizedek során értékes adományokkal gyarapodott, ezzel párhuzamosan a külföldi könyvek és folyóiratok vásárlása, a különböző tudományos társaságokkal, akadémiákkal létesített cserekapcsolatok, valamint a magyar könyvtermés vonatkozásában a kötelespéldány-szolgáltatás biztosította az általános gyűjtőkörű állomány kiépítését. A gyűjtemény korszerű működési elveit, használatát először Toldy Ferenc titoknok szabályozta 1848-ban kiadott könyvtári Utasításával.
A Könyvtár életében jelentős esemény volt 1865-ben a Könyvtári Bizottság megalakulása, melynek elnöke Toldy Ferenc, tagjai pedig Arany János, Budenz József, Horváth Cyrill, Hunfalvy Pál, Jedlik Ányos, Pauler Tivadar, Petzval Ottó és Wenzel Gusztáv lettek. Az új palotába költözést megelőzően Hunfalvy Pál főkönyvtárnok vezetésével új, egységes szakrendszer és katalógusrendszer felállítására került sor. 1869-ben Eötvös József kultuszminisztersége idején határozták meg először a Könyvtár gyűjtőkörét.
A Könyvtár egyenletes fejlődésének az I. világháború vetett véget. A cserekapcsolatok szinte teljesen megszakadtak, a háborút követő infláció miatt értékét vesztette az Akadémia alaptőkéje és alig működött a csere alapjául szolgáló könyvkiadás. Az állományfejlesztő munkára a pénzhiány és a háborús körülmények kedvezőtlenül hatottak, amit az 1929-ben az Akadémiára került Vigyázó-hagyaték is csak részben tudott ellensúlyozni. A két világháború között a Könyvtár fejlődése stagnált, az intézmény az erőfeszítések ellenére sem tudta megőrizni korábbi színvonalát.
A II. világháborúban a Könyvtár állománya csak kisebb károkat szenvedett, így az épület helyreállítása után azonnal újraindulhatott az intézmény munkája.
Az MTA Könyvtárának történetében döntő fordulatot jelentett az Akadémia 1949. évi átszervezése. Az MTA az ország legfelsőbb tudományos testülete lett, ennek megfelelően átalakult a Könyvtár feladatköre is: fő funkciója ettől kezdve az Akadémia keretei között folytatott kutatások könyvtári hátterének biztosítása.
A sokasodó feladatok, a nagy ütemben gyarapodó állomány az átszervezés után elhelyezési gondokat vetett fel, amelyre megoldást csak egy önálló épület hozhatott. Több, meg nem valósult terv után az 1863–64-ben épült Arany János utca 1. sz. alatti volt akadémiai bérházat építették át könyvtárrá 1985–88 között.
A Könyvtár új épülete 1988. novemberében nyílt meg az olvasók előtt. A Különgyűjtemények továbbra is az Akadémia palotájában maradtak.
Az MTA Teréz Irodaháza
Batthyány-palota
A Nagykörút Oktogon közeli külső ívén áll a firenzei Strozzi-palotára emlékeztető neoreneszánsz.
Építtetője Gróf Batthyány Géza, tervezője Hauszmann Alajos (1847-1925) volt.
Homlokzatát durván megmunkált, rusztikus hatású kőburkolat borítja, még a díszes kovácsoltvas laterna másolatát is megtaláljuk a kapu mellett.
A kétemeletes, hét axisos, firenzeies quattrocento főhomlokzat mögött két lépcsőházas, belső udvaros palota terül el.
MTA Victor Hugo Irodaház
Az épület a Magyar Tudományos Akadémia (49%) a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési NyRt. (45%) és az ITConsult-Pro ZRt. (6%) tulajdona, alapvetően bérirodaházként üzemel.
Az épület 7 szintes: (alagsor, földszint, I. emelet, II. emelet, III. emelet, IV. emelet, V. emelet, és VI. szint.)
Az alagsorban géptermek, tárgyalók, üzemi területek, a földszinten géptermek, oktatótermek a porta és irodák, az I. emeleten irodák, a II., III., IV., V. emeleteteken géptermek, irodák, az V. emeleten
még a Büfé, az üzemeltetési iroda, a VI. szinten az öltözők, üzemi területek, és a tető kijáratok találhatók.
MTA Etele Irodaház
A MTA Etele Irodaháza 1986-ban készült el. A Kelenföldi lakótelepen a 4-es metró Bikás parki megállója és a Kelenföldi pályaudvar között helyezkedik el.
A modern építészeti stílusban épült épület 7582 m2 hasznos területtel rendelkezik. Öt szintes, ebből három teljesen beépített, míg a negyedik és ötödik szint részlegesen beépített. Itt helyezkedik el a szellőző gépház és a kazánház.
Jelenleg az épületet külső bérlők használják, kihasználtsága kb. 73%-os. Az épületben három tárgyaló található: 100/50/30 fő befogadására alkalmasak.
Az udvarán 36 gépkocsi számára van parkolási lehetőség. Az épületet díszbokrok és cserjék veszik körül.
MTA Karolina Irodaház
Az épület az 1940-es években a Magyar Királyi Honvédség repülő egészségügyi szolgálatának adott otthont.
Napjainkban a fő épületben a Duna-kutató Intézet végez munkát, vizeink ökológiai vizsgálatával.
A belső udvarokon kellemes, zöld környezetben gépkocsi parkolók kerültek kialakításra.
Klimatizált helységek, 24 órás portaszolgálat, rovar- és rágcsáló irtás, takarítás, hó eltakarítás
központi fűtés, vezetékes telefon mellék és fővonal áll a bérlők rendelkezésére.
előző
következő
